Bár a Neuroverzum könyv szerkesztése 2024 januárjában lezárult, a neurológia iránti érdeklődésem nem hagyott alább. Sok új és érdekes tényt, kutatási eredményt ismerek meg azóta is. Ebben a cikkben a dopaminról osztok meg néhány ilyet. A könyv 7.1 alfejezete tárgyalja részletesen ezt a kulcsfontosságú vegyületet, itt bevezetésként – a lényegre

Ha tartósan – hónapokon, éveken keresztül – ki vagyunk téve a stressznek, az kikezdheti testi és lelki egészségünket, ronthatja életminőségünket. Előző cikkünkben  vázlatosan ismertettük, hogyan reagál a szervezetünk, ha stresszhelyzetbe kerülünk, és hogy mi az evolúciós gyökere ennek a biológiai stresszválasznak. Kitértünk arra is, hogy a rövid távú stressz lehet

Sokak szerint életünk megrontója, ám valójában életünk motorja is lehet! A stresszre gyakran olyasmiként gondolunk, ami árthat nekünk, de legalábbis kezelnünk kell és kordában tartanunk, és a legjobb, ha elkerüljük. Ráadásul az elmúlt évtizedekben a stressz a betegségek (legyen szó krónikus betegségről vagy akár megfázásról) egyik fő kiváltó okaként került

Mi a neuroplaszticitás, hogyan működik, és miért fontos? A 2000-es évek elejétől kezdve egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy agyunk nem valamiféle fixen behuzalozott, statikus, a gyermekkor vége után „örökre vasalva” jellegűen működő mechanizmus, hanem éppen ellenkezőleg: állandóan, a szó szoros értelmében percről percre változó, dinamikus struktúra. Miért ez a felhajtás a