Előszó
Hogyan született ez a könyv?
Hogyan olvassuk?
Miről lesz szó?
1. FEJEZET – A GIGANTIKUS NEURONHÁLÓ
1.1 Kapcsolódásra termett neuronok
1.2 A neuronok alapműködései: a tüzelés és a szinaptikus átvitel
1.3 A testünket behálózó idegek
1.4 Az agy neurális struktúrái
1.4.1 Először voltak a magok
1.4.2 A titokzatos kisagy
1.4.3 A mindent beborító agykéreg
1.4.4 Duális kialakítás – majdnem mindenből kettő van
1.4.5 Piramidális neuronok és minioszlopok
1.4.6 Szürkeállomány, fehérállomány
1.4.7 Miért barázdált a felület?
1.4.8 Példa az idegpályák működésére: látásfeldolgozás
2. FEJEZET – HOGYAN MŰKÖDIK A NEURON – TÜZELÉS ÉS SZINAPTIKUS ÁTVITEL
2.1 Alapok
2.1.1 Víz, víz, víz
2.1.2 …sós ásványvíz
2.1.3 Nyugalmi potenciál – a sejtet éltető feszültség
2.1.4 Homeosztázis és allosztázis
2.1.5 Szivárgó ioncsatornák és energiazabáló pumpák
2.2 A tüzelés és az ahhoz vezető folyamat
2.2.1 A szinaptikus átvitelek tüzelésre menő játszmája
Eltérő súlyozások
Egy átvitel nem átvitel
2.2.2 Az akciós potenciál – a játszma vége
2.2.3 Idegi impulzus – az akciós potenciálok láncreakciója az axon mentén
2.2.4 Tüzelési minták, avagy egy impulzus sokszor nem impulzus
2.3 Mitől lesz gyors az impulzus lefutása az axonon – a mielin szerepe
2.3.1 Nagyobb csövön több fér ki
2.3.2 A mielinhüvely és a Schwann-sejtek
2.3.3 Oligodendrociták
2.3.4 A mielinhüvely titka – miért gyorsul fel az átvitel?
2.4 Asztrociták és más gliasejtek
2.4.1 Mik azok a gliasejtek
2.4.2 Asztrociták – a sokoldalú segítők
2.5 Szinaptikus átvitel
2.5.1 A kémiai szinapszis és működése
2.5.2 Átvitel a kémiai szinapszison
2.5.3 Elektromos szinapszisok
2.5.4 Az elektromos és a kémiai szinapszisok összehasonlítása
2.5.5 Neuromoduláció – axo-axon és dendro-axon szinapszisok
2.5.6 Szinaptikus kapacitásváltozás és neuroplaszticitás
3. FEJEZET – A NEURON MINT SEJT – GENOM, ÉPÍTŐKÖVEK, TÁPLÁLÁS
3.1 Testünk építőanyagai, sejtjeink felépítése
3.1.1 A táplálékunkat és szervezetünket alkotó anyagok
3.1.2 A neuron mint sejt felépítése
3.1.3 Enzimek és hormonok
3.2 Fehérjék, gének
3.2.1 A fehérjék felépítése, és előállításuk a génekben tárolt információ alapján
3.2.2 Génváltozatok – polimorfizmus és mutánsok
3.2.3 A génkifejeződést elősegítő, illetve gátló tényezők
3.2.4 Az aminosavak utánpótlása és újrahasznosítása
3.3 A sejthártyát és a mielinhüvelyt alkotó zsírszerű anyagok
3.3.1 A sejthártya felépítése
3.3.2 Koleszterin és transzzsírok
3.3.3 Omega zsírsavak – a DHA és a többi esszenciális zsírsav
3.4 A szervezet energiaellátása: a glükóz (vércukor) és a szénhidrátok
3.4.1 ATP – az energiamolekula
Mitokondriumok
3.4.2 B1-vitamin
3.4.3 A glükóz előállítása a táplálékainkból
3.4.4 A glükóz felhasználása a sejtekben
3.4.5 Az alacsony glükózszint következményei
3.4.6 Mechanizmusok az agy glükózellátásának fenntartására
3.5 Hogyan érzi magát az emésztőrendszer – visszajelzések az agynak, illetve az emésztési problémák hatása
4. FEJEZET – AZ AGY VÉDELME – VÉDŐBUROK, VÉR-AGY GÁT, IMMUNRENDSZER
4.1 Beépített bukósisak – a koponyacsont és az agyhártya
4.1.1 Koponya – a bukósisak külső rétege
4.1.2 Az agyhártya (meninx) – a bukósisak bélése
4.1.3 Agyrázkódás
4.2 Vízben lebegve – az agy-gerincvelői folyadék és az agykamrák
4.2.1 Agykamrák
4.2.2 Az agyfolyadék áramlása
4.2.3 A „vízben lebegő” agy
4.2.4 Vízfejűség
4.2.5 Lumbálpunkció
4.3 Az agyban futó erek és a vér-agy gát
4.3.1 A vér-agy gát
4.3.2 Sztrók
4.3.3 Ájulás
4.4 Érzéketlen agyvelő, fájni tudó agyhártya
4.4.1 Agyvelőgyulladás (encephalitis)
4.4.2 Agyhártyagyulladás
4.4.3 Fejfájás
4.5 Mikroglia sejtek – a takarító és őrző-védő szolgálat
4.5.1 Mikroglia sejtek
4.5.2 Pszichoneuroimmunológia – kognitív károsodás és regeneráció
4.6 Hogyan láthatunk bele az agyba és működésébe?
4.6.1 Az agyszövet szerkezetének vizsgálata
Kezdetek
CLARITY
4.6.2 Képalkotó eljárások 1 – az élő agyszövet szerkezetének vizsgálata
Tomográf
MRI
DTI
4.6.3 Képalkotó eljárások 2 – az agyműködés dinamikájának vizsgálata
PET
fMRI
FNIRS
5. FEJEZET – NEUROPLASZTICITÁS – AZ AGYMŰKÖDÉS EGYIK LEGNAGYOBB CSODÁJA
5.1 Neuroplaszticitás – a felfedezéstől az elfogadásig
5.1.1 A neuroplaszticitás felfedezése
5.1.2 A neuroplaszicitás lényege
5.2 A plaszticitás mechanizmusai szinaptikus szinten
5.2.1 Ingázó AMPA-receptorok
5.2.2 A hosszútávú potenciáció (LTP) és az NMDA-receptorok
5.2.3 A tüskék méretváltozása
5.2.4 A fák nem nőnek az égig – metaplaszticitás és perineuronális háló
5.2.5 A megváltozott struktúra állandósul – konszolidáció
5.2.6 A hosszú távú depresszió (LTD) és a szinaptikus kapacitás
5.2.7 Könnyebb újratanulni, mint megtanulni
5.3 Példák a plaszticitás megnyilvánulásaira
5.3.1 Példa az agyterületek átrendeződésére
5.3.2 Plaszticitás az agykéregben
5.3.3 Minden neuron aktív?
5.3.4 A plaszticitás kompetitív jellege
5.3.5 Az agysérülések és a plaszticitás szerepe a rehabilitációban
5.4 Implicit memória – mozgásvezérlés, reflexek
5.4.1 Procedurális memória – mozdulatsorok elsajátítása
5.4.2 Szenzitizáció és habituáció
5.4.3 Feltételes reflex
5.5 Explicit memória – a klasszikus értelemben vett emlékezés
5.5.1 A memória fajtái
5.5.2 A hippokampusz és működése
5.5.3 Mit jegyzünk meg?
5.5.4 Az emlékképek visszaidézése
5.5.5 A képzelet ereje
5.5.6 A neuroplaszticitás és a memóriaműködés kémiai katalizátorai
Neurotrófok – BDNF
Acetilkolin
6. FEJEZET – ÉBRENLÉT, ALVÁS, AGYHULLÁMOK
6.1 Mitől alszunk el, mitől ébredünk fel?
6.1.1 A „majdnem napi” ritmus
6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei
Orexin – az ébresztőóra
Hisztamin
Noradrenalin
6.1.3 Az elalvás neurokémiája
Melatonin
6.1.4 Elfáradás és felélénkülés – az adenozin és a koffein
6.2 Agyhullámok
6.2.1 Mik azok az agyhullámok?
6.2.2 Béta-hullámok
6.2.3 Gamma-hullámok
6.2.4 Alfa-hullámok
6.2.5 Théta- és delta-hullámok
Az alvásciklus
Memória – Théta-hullámok éber állapotban
Epilepszia – erős delta-hullámok a rohamok alatt
6.2.6 Mit jelenthet, ha egyáltalán nem mérhetők agyhullámok?
6.3 Az agyhullámok mérésére szolgáló eljárások és alkalmazási területeik
6.3.1 Sokcsatornás mérések
Magnetoenkefalográfia
6.3.2 Sebészeti beavatkozással behelyezhető eszközök
6.3.3 Egyszerű mérőkészülékek és neurofeedback
6.4 Neurostimuláció
6.4.1 Audio-vizuális stimuláció, agytréner készülékek
Binaurális hang
6.4.2 Koponya elektroterápiás stimuláció
6.4.3 Transzkraniális mágneses stimuláció
7. FEJEZET – A NÉGY BOLDOG VEGYÜLET
7.1 Neuromodulátorok és pszichoaktív anyagok
7.1.1 Neuromodulátorok
7.1.2 Pszichoaktív anyagok
7.2 Dopamin – a motiváció vegyülete
7.2.1 A dopamin rendszer
7.2.2. A dopamin mint neuromodulátor – az agy jutalmazó rendszere
7.2.3 A dopamintermelés zavarai
7.2.4 A függőség természete
7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok
Visszavétel-gátlók
Nikotin
7.3 Szerotonin – a megelégedettség vegyülete
7.3.1 A szerotonin rendszer
7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok
MDMA
Hallucinogének
7.3.3 A depresszió kezelése
7.4 Oxitocin és vazopresszin
Az oxitocin és a vazopresszin mint neuromodulátor
7.5 Opiátok – fájdalomcsillapítás neuromodulációval
7.5.1. Hatásmechanizmus a szinapszisoknál
7.5.2 Fájdalomcsillapító hatás a gerincvelőben
7.5.3 Neuromoduláció – opiátok a központi idegrendszerben
7.5.4 A függőség és az elvonási tünetek biokémiája
7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok
7.6 Placebo hatás
8. FEJEZET – STRESSZ, SZORONGÁS, NYUGTATÓK
8.1 A stresszreakció
8.1.1 Az amigdala, és a stresszreakció kiváltódása
8.1.2 A stresszreakció vegetatív idegrendszeri ága
8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban
8.1.4 A stresszállapot hatása az agyra
8.1.5 Krónikus (tartós) stressz
8.1.6 Trauma és poszttraumás stresszzavar
8.1.7 A lefagyás reakció
8.2 Szedatív anyagok: nyugtatók, altatók, alkohol, gázok
8.2.1 Nyugtató és altató hatású gyógyszerek
8.2.2 További szedatív anyagok
8.2.3 Alkohol
8.2.4 Szedatív hatású gázok
Anesztetikus gázok
Inhaláns oldatok
8.3 Kannabinoidok
8.3.1 Endokannabinoidok
8.3.2 A kannabisz növény anyagai: THC és CBD
8.4 Miért nem jó pszichoaktív szereket használni?
9. FEJEZET – UTÓSZÓ HELYETT –MIT ÉRDEMES TENNÜNK?
9.1 Mitől érezhetjük magunkat boldogabbnak – még akkor is, ha nem vagyunk hajlamosak rá
9.1.1 A boldogság alapszintje és a hedonikus adaptáció
9.1.2 Boldogságfokozó gyakorlatok
Ne tápláljuk negatív érzelmeinket
Legyünk hálásak a jóért
Hozzuk ki a jót a lehetőségeinkből
Éljenek az emberi kapcsolatok
9.2 Napi ritmus
9.2.1 Szabályozzuk az aktivációs szintünket
9.2.2 Aludjunk jól, ébredjünk jól
9.3 Mozgás, lazítás, meditáció
9.3.1 Mozogjunk
9.3.2 Lazítsunk – Relaxáció
Izomrelaxáció
A belső szervek működésének megfigyelése és befolyásolása
9.3.3 Meditáljunk
Mindfulness
10. FEJEZET – RÁADÁS: AZ AGY FEJLŐDÉSE ÉS IDŐSÖDÉSE
10.1 Az agy fejlődése az anyaméhben
10.1.1 Kezdetek – az embriókor (0–2. hónap)
10.1.2 A neurogenézis csúcsra jár (3–5. hónap)
Neurogenézis későbbi életkorokban
10.1.3 A neurális kapcsolatok kialakulása és funkcionális fejlődése a várandósság második felében
Az idegrostok kialakulása
A neuronok elhalása
Funkcionális fejlődés
A magzatot érő káros hatások
10.2 Agyfejlődés a születés után
10.2.1 A születés és az első órák
10.2.2 Menetrend a gyermekkorban
Szinaptikus nyesés
Káros hatások
10.2.3 Kamasz- és ifjúkor
10.3 Az idősödő agy
10.3.1 Az érett felnőtt agy – javulás és romlás
10.3.2 Öregedési folyamatok az idegszövetben
A sejtosztódás leállása
Szabadgyökök és antioxidánsok – egy vitatott elmélet
Az autofágia gyengülése és az immunrendszer zavarai
A sejtöregedési folyamatok hatása a neuronok működésére
10.3.3 Demencia – degeneratív betegségfolyamatok az agyban
Alzheimer-kór
Demenciát okozó további betegségek
10.3.4 Mit tehetünk az öregedési folyamatok lassítása érdekében?
10.4 Öröklés kontra környezet (nature versus nurture) – egy több évszázada zajló diskurzus
10.4.1 Ikervizsgálatok – a genetikai meghatározottság szerepe az agyfejlődés folyamatában
10.4.2 Öröklés és környezet – az öröklött hajlamok és a külső tényezők összjátéka