Kulcsszavak - Neuroverzum

ABCDEFGHIJKLMNOPRSTUVWZ

ΔFosB

7.2.1 A dopamin rendszer
7.1 ábra Dopaminerg szinapszis
7.2.4 A függőség természete

1-es típusú cukorbetegség

3.4.4 A glükóz felhasználása a sejtekben

2-arachidonoilglicerin (2-AG)

8.3.1 Endokannabinoidok

2-arachidonoilglicerin (2-AG)

8.3.1 Endokannabinoidok

2-es típusú cukorbetegség

3.4.4 A glükóz felhasználása a sejtekben

acetilkolin

5.5.6 A neuroplaszticitás és a memóriaműködés kémiai katalizátorai / Acetilkolin
5.11 ábra Kolinerg neuronpályák az agyban
6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei
7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok / Nikotin

4-MTA

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

5-HTTLPR gén

9.1.1 A boldogság alapszintje és a hedonikus adaptáció

7.1.1 Neuromodulátorok
2.5.5 Neuromoduláció – axo-axon és dendro-axon szinapszisok

7.1.2 Pszichoaktív anyagok
7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

acetil

3.2.3 A génkifejeződést elősegítő, illetve gátló tényezők

acetilszalicilsav

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

Adderall

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

adenozin

6.1.4 Elfáradás és felélénkülés – az adenozin és a koffein
3.4.1 ATP – az energiamolekula

ADHD

10.2.2 Menetrend a gyermekkorban

adrenalin (epinefrin)

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei

adrenokortikotrop hormon (ACTH)

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

agy

1.4 Az agy neurális struktúrái
1.6 ábra Az agy metszeti rajza

agy-gerincvelői folyadék (CSF)

4.2 Vízben lebegve – az agy-gerincvelői folyadék és az agykamrák
4.7 ábra Az agyfolyadék áramlása

agy jutalmazó rendszere

7.2.2. A dopamin mint neuromodulátor – az agy jutalmazó rendszere

agy-számítógép interfész (BCI)

6.3.3 Egyszerű mérőkészülékek és neurofeedback

agyalapi mirigy

1.4.1 Először voltak a magok
1.6 ábra Az agy metszeti rajza

agydaganat

10.1.2 A neurogenézis csúcsra jár (3–5. hónap)

agyfélteke

1.4.4 Duális kialakítás – majdnem mindenből kettő van
1.9 ábra Az agyféltekék

agyhártya (meninx)

4.1.2 Az agyhártya (meninx) – a bukósisak bélése
4.3 ábra A meninx szerkezete

agyhártyagyulladás (meningitis)

4.4.2 Agyhártyagyulladás (meningitis)

agyhullám

6.2 Agyhullámok
6.2.1 Mik azok az agyhullámok?
6.3 ábra Az agyhullámok keletkezése
6.6 ábra Agyhullám típusok

agyi eredetű növekedési faktor (BDNF)

5.5.6 A neuroplaszticitás és a memóriaműködés kémiai katalizátorai

agykamra

4.2.1 Agykamrák
4.5 ábra Az agykamrák rendszere

agykéreg

1.4 Az agy neurális struktúrái
1.6 ábra Az agy metszeti rajza
1.4.3 A mindent beborító agykéreg
1.8 ábra A agykéreg lebenyei
1.4.5 Piramidális neuronok és minioszlopok
1.10 ábra Az agykéreg szerkezete

agyköd

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei

agyrázkódás

4.1.3 Agyrázkódás
4.4 ábra Agyrázkódás

agytekervények

1.4.7 Miért barázdált a felület?
1.11 ábra Agytekervények és barázdák

agytörzs

1.4 Az agy neurális struktúrái
1.6 ábra Az agy metszeti rajza

agytréner (AVE)

6.4.1 Audio-vizuális stimuláció, agytréner készülékek
6.15 ábra AVS készülék

agyvelőgyulladás (enkefalitisz)

4.4.1 Agyvelőgyulladás (encephalitis)

agyvérzés

4.3.2 Sztrók
4.9 ábra A sztrók típusai

ájulás

4.3.3 Ájulás

akciós potenciál

2.2.2 Az akciós potenciál – a játszma vége
2.11 ábra Az akciós potenciál folyamat
2.12 ábra Az akciós potenciál lefutása az axonon

aktivációs szint

9.2.1 Szabályozzuk az aktivációs szintünket

alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL)

3.3.2 Koleszterin és transzzsírok

alálövés

2.2.2 Az akciós potenciál – a játszma vége
2.11 ábra Az akciós potenciál folyamat

alcarelle

8.2.3 Alkohol

alfa-hullám

6.2.4 Alfa-hullámok
6.6 ábra Agyhullám típusok

alfa-linolénsav (ALA)

3.3.3 Omega zsírsavak – a DHA, és a többi esszenciális zsírsav

alkohol

8.2.3 Alkohol

alkoholizmus

8.2.3 Alkohol

allél

3.2.2 Génváltozatok – polimorfizmus és mutánsok

allosztatikus teher

8.1.5 Krónikus (tartós) stressz

allosztázis

2.1.4 Homeosztázis és allosztázis
2.4 ábra Keljfeljancsi – allosztázis

altató

8.2.1 Nyugtató és altató hatású gyógyszerek

alvásciklus

6.2.5 Théta- és delta-hullámok
6.9 ábra Alvásciklus

Alzheimer-kór

10.3.3 Demencia – degeneratív betegségfolyamatok az agyban

amfetamin

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

amigdala

8.1.1 Az amigdala, és a stresszreakció kiváltódása
1.4.1 Először voltak a magok
1.6 ábra Az agy metszeti rajza

Elemi hajtóerőnk, a stresszreakció

Így ássa alá életminőségünket a krónikus stressz

amiloid prekurzor fehérje

10.3.3 Demencia – degeneratív betegségfolyamatok az agyban

aminosav

3.2.1 A fehérjék felépítése és előállítása a génekben tárolt információ alapján

aminosav újrahasznosítás

3.2.4 Az aminosavak utánpótlása és újrahasznosítása

AMPA-receptor

2.5.2 Átvitel a kémiai szinapszison
2.27 ábra AMPA-receptor
5.2.1 Ingázó AMPA-receptorok
5.1 ábra Ingázó AMPA-receptorok

AMPA-receptor ingázás

5.2.1 Ingázó AMPA-receptorok
5.1 ábra Ingázó AMPA-receptorok

anandamid (AEA)

8.3.1 Endokannabinoidok

anandamid (AEA)

8.3.1 Endokannabinoidok

anenkefália

10.1.1 Kezdetek – az embriókor (0–2. hónap)

anesztetikus gázok

8.2.4 Szedatív hatású gázok

anesztézia

8.2 Szedatív anyagok: nyugtatók, altatók, alkohol, gázok
8.4 ábra Szedatív állapotok

anhedónia

7.2.3 A dopamintermelés zavarai

antihisztamin

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei

antioxidáns

10.3.2 Öregedési folyamatok az idegszövetben

anyarozs (Claviceps purpurea)

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

apertúra

4.2.2 Az agyfolyadék áramlása
4.7 ábra Az agyfolyadék áramlása

ApoE-ɛ4

10.3.3 Demencia – degeneratív betegségfolyamatok az agyban

apoptózis

10.1.3 A neurális kapcsolatok kialakulása és funkcionális fejlődés a várandósság második felében

arachidonsav (AA)

3.3.3 Omega zsírsavak – a DHA, és a többi esszenciális zsírsav

arachnoidális trabecula

4.1.2 Az agyhártya (meninx) – a bukósisak bélése
4.3 ábra A meninx szerkezete

arachnoidea-szemcsézet

4.2.2 Az agyfolyadék áramlása
4.7 ábra Az agyfolyadék áramlása
4.3 ábra A meninx szerkezete

áramlatélmény

9.1.2 Boldogságfokozó gyakorlatok

aszpirin

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

asztrocita

2.4.2 Asztrociták – a sokoldalú segítők
2.22 ábra Asztrociták

asztrocita nyúlvány

4.3.1 A vér-agy gát

asztrogliózis

5.3.5 Agysérülések és a plaszticitás szerepe a rehabilitációban

átmeneti agyi keringészavar (TIA)

4.3.2 Sztrók

ATP (adenozin-trifoszfát)

3.4.1 ATP – az energiamolekula
2.1.5 Szivárgó ioncsatornák és energiazabáló pumpák
2.6 ábra Nátrium-kálium pumpa

audió-vizuális stimuláció (AVS)

6.4.1 Audio-vizuális stimuláció, agytréner készülékek
6.15 ábra AVS készülék

autofágia

4.5.1 Mikroglia sejtek – a takarító és őrző-védő szolgálat

autogén tréning

9.3.2 Lazítsunk – Relaxáció

axo-axon szinapszis

2.5.5 Neuromoduláció – axo-axon és dendro-axon szinapszisok
2.30 ábra Axo-axon és dendro-axon típusú szinapszis

axon

1.1 Kapcsolódásra termett neuronok
1.1 ábra A neuron felépítése

axondomb

1.2 A neuronok alapműködései: a tüzelés és a szinaptikus átvitel
1.2 ábra A tüzelés folyamata

axondomb

1.2 A neuronok alapműködései: a tüzelés és a szinaptikus átvitel
1.2 ábra A tüzelés folyamata
1.1 ábra A neuron felépítése

axonkollaterál

1.1 Kapcsolódásra termett neuronok

axonvégződés

1.1 Kapcsolódásra termett neuronok
1.1 ábra A neuron felépítése
2.24 ábra Szinapszisok az axonvégződésen

ayahuasca (Banisteriopsis caapi)

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

B-1 vitamin (tiamin)

3.4.2 B1-vitamin

barázda

1.4.7 Miért barázdált a felület?
1.11 ábra Agytekervények és barázdák

barbiturátok

8.2.2 További szedatív anyagok

bazális mag

5.5.6 A neuroplaszticitás és a memóriaműködés kémiai katalizátorai
5.11 ábra Kolinerg neuronpályák az agyban

benzodiazepin

8.2.1 Nyugtató és altató hatású gyógyszerek

beriberi

3.4.2 B1-vitamin

béta-amiloid lerakódás

10.3.3 Demencia – degeneratív betegségfolyamatok az agyban

béta-hullám

6.2.2 Béta-hullámok
6.6 ábra Agyhullám típusok

béta-sejt

3.4.4 A glükóz felhasználása a sejtekben

bétel (Areca catechu)

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

binaurális hang

6.4.1 Audio-vizuális stimuláció, agytréner készülékek

boldog vegyületek

7. A négy boldog vegyület

boldogság alapszint

9.1.1 A boldogság alapszintje és a hedonikus adaptáció

buprenorfin

7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok

burst

2.2.4 Tüzelési minták, avagy egy impulzus sokszor nem impulzus
2.14 ábra Szingli impulzus és impulzussorozat
2.16 ábra Burst sorozat

CBD (kannabidiol)

8.3.2 A kannabisz növény anyagai: THC és CBD

CBD (kannabidiol)

8.3.2 A kannabisz növény anyagai: THC és CBD

Celexa

7.3.3 A depresszió kezelése

choroid plexus

4.2.1 Agykamrák
4.5 ábra Az agykamrák rendszere

choroid plexus

4.2.1 Agykamrák
4.5 ábra Az agykamrák rendszere
4.7 ábra Az agyfolyadék áramlása

ciklikus adenozin-monofoszfát (cAMP)

7.2.1 A dopamin rendszer
7.1 ábra Dopaminerg szinapszis
7.3.1 A szerotonin rendszer
7.4 ábra Szerotoninerg szinapszis

cirkadián ritmus

6.1.1 A „majdnem napi” ritmus

cirkumventrikuláris szerv

4.3.1 A vér-agy gát

citokin hormon

6.1.3 Az elalvás neurokémiája
4.5.2 Pszichoneuroimmunológia – kognitív károsodás és regeneráció

citoplazma

3.1.2 A neuron mint sejt felépítése
3.1 ábra A neuron fontosabb alkotórészei

citotoxikus anyag

4.5.1 Mikroglia sejtek – a takarító és őrző-védő szolgálat

CLARITY

4.6.1 Az agyszövet szerkezetének vizsgálata
4.11 ábra CLARITY felvétel

coloradói folyami varangy (Incilius alvarius)

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

COMT enzim

7.2.1 A dopamin rendszer

CpG-sziget

3.2.3 A génkifejeződést elősegítő, illetve gátló tényezők
3.3 ábra A genom szerkezete

Creutzfeld-Jakob betegség (CJD)

10.3.3 Demencia – degeneratív betegségfolyamatok az agyban

csilló

4.2.1 Agykamrák
4.6 ábra Ependimális sejtek

csillók (csillószőrök)

4.2.1 Agykamrák
4.6 ábra Ependimális sejtek

csíralemez

10.1.1 Kezdetek – az embriókor (0–2. hónap)
10.1 ábra A velőcső kialakulása

deacetiláció

3.2.3 A génkifejeződést elősegítő, illetve gátló tényezők

delirium tremens

8.2.3 Alkohol

delta-hullám

6.2.5 Théta- és delta-hullámok
6.6 ábra Agyhullám típusok

demencia

10.3.3 Demencia – degeneratív betegségfolyamatok az agyban

dendrit

1.1 Kapcsolódásra termett neuronok
1.1 ábra A neuron felépítése

dendro-axon szinapszis

2.5.5 Neuromoduláció – axo-axon és dendro-axon szinapszisok
2.30 ábra Axo-axon és dendro-axon típusú szinapszis

deperszonalizáció

8.1.7 A lefagyás reakció

deszflurán

8.2.4 Szedatív hatású gázok

dezomorfin

7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok

diffúziós tenzor képalkotás (DTI)

4.6.2 Képalkotó eljárások 1 – az élő agyszövet szerkezetének vizsgálata
4.14 ábra DTI felvétel a kérgestest (corpus callosum) idegkötegeiről

dinitrogén-oxid (N2O)

8.2.4 Szedatív hatású gázok

dinorfin

7.5.3 Neuromoduláció – opiátok a központi idegrendszerben

Direct Cortical Electrical Stimulation (DCES)

6.3.2 Sebészeti beavatkozással behelyezhető eszközök

disszociáció

8.1.6 Trauma és poszttraumás stresszzavar

distressz

8.1.1 Az amigdala, és a stresszreakció kiváltódása

Elemi hajtóerőnk, a stresszreakció

DMT (N,N-dimetiltriptamin)

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

DNS-lánc

3.2.1 A fehérjék felépítése és előállítása a génekben tárolt információ alapján
3.3 ábra A genom szerkezete

dokozahexénsav (DHA)

3.3.3 Omega zsírsavak – a DHA, és a többi esszenciális zsírsav
3.3.1 A sejthártya felépítése

dopamin

7.2 Dopamin – a motiváció vegyülete
7.2.2. A dopamin mint neuromodulátor – az agy jutalmazó rendszere

A motiváló dopamin, avagy hogyan legyünk mindig tettre készek

dopamin receptor

7.2.1 A dopamin rendszer
7.1 ábra Dopaminerg szinapszis

dopaminerg neuron

7.2.1 A dopamin rendszer
7.1 ábra Dopaminerg szinapszis

dopaminerg szinapszis

7.2.1 A dopamin rendszer
7.1 ábra Dopaminerg szinapszis

dorzális striátum

7.2.1 A dopamin rendszer
7.1 ábra Dopaminerg szinapszis

dorzális vagális komplexum

8.1.7 A lefagyás reakció
8.1 ábra A vegetatív idegrendszer

Down-szindróma

3.2.2 Génváltozatok – polimorfizmus és mutánsok

e-cigaretta

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

éber figyelem alapú kognitív terápia (MBCT)

9.3.3 Meditáljunk

éber figyelem alapú stresszcsökkentés (MBSR)

9.3.3 Meditáljunk

éber kraniotómia

4.4 Érzéketlen agyvelő, fájni tudó agyhártya

egyéni alfa-csúcs frekvencia (IAPF)

6.2.4 Alfa-hullámok

eikozapentaénsav (EPA)

3.3.3 Omega zsírsavak – a DHA, és a többi esszenciális zsírsav

elektroenkefalográfia (EEG)

6.2.1 Mik azok az agyhullámok?
6.4 ábra Egyszerű EEG mérés

elektrokortikográfia (ECoG)

6.3.2 Sebészeti beavatkozással behelyezhető eszközök
6.12 ábra Agyi implantátum

elektromos szinapszis

2.5.3 Elektromos szinapszisok
2.29 ábra Elektromos szinapszis réskapcsolatokkal

elvonási tünet

7.5.4 A függőség és az elvonási tünetek biokémiája

embólia

4.3.2 Sztrók

emelkedő fázis

2.2.2 Az akciós potenciál – a játszma vége
2.11 ábra Az akciós potenciál folyamat

emlékbetörés

8.1.6 Trauma és poszttraumás stresszzavar

endogén opiát

7.5.1. Hatásmechanizmus a szinapszisoknál
7.5.2 Fájdalomcsillapító hatás a gerincvelőben

endokannabinoidok

8.3.1 Endokannabinoidok
8.6 ábra Endokannabinoidok a szinapszisban

endokrin mirigy

3.1.3 Enzimek és hormonok

endoplazmatikus retikulum

3.1.2 A neuron mint sejt felépítése
3.1 ábra A neuron fontosabb alkotórészei

endorfin

7.5.3 Neuromoduláció – opiátok a központi idegrendszerben

endoteliális sejt

4.3.1 A vér-agy gát
4.8 ábra Normál kapilláris és vér-agy gát

enkefalin

7.5.1. Hatásmechanizmus a szinapszisoknál
7.6 ábra Enkefalinerg szinapszis

enkefalinerg neuron

7.5.1. Hatásmechanizmus a szinapszisoknál
7.6 ábra Enkefalinerg szinapszis

enkefalinerg szinapszis

7.5.1. Hatásmechanizmus a szinapszisoknál
7.6 ábra Enkefalinerg szinapszis

enteogén

7.1.2 Pszichoaktív anyagok

enterális idegrendszer

1.3 A testünket behálózó idegek

enzim

3.1.3 Enzimek és hormonok

ependimális réteg

4.2.1 Agykamrák
4.6 ábra Ependimális sejtek

ependimális sejt

4.1.2 Az agyhártya (meninx) – a bukósisak bélése
4.6 ábra Ependimális sejtek

epigenetika

3.2.3 A génkifejeződést elősegítő, illetve gátló tényezők

epilepsziás roham

6.2.5 Théta- és delta-hullámok

epszilon-hullám

6.2.6 Mit jelenthet, ha egyáltalán nem mérhetők agyhullámok?

ergotamin

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

eseményfüggő potenciálnak (ERP)

6.3.1 Sokcsatornás mérések

esszenciális aminosav (EAA)

3.2.1 A fehérjék felépítése és előállítása a génekben tárolt információ alapján

esszenciális zsírsav (EFA)

3.3.3 Omega zsírsavak – a DHA, és a többi esszenciális zsírsav

etanol (etilalkohol)

8.2.3 Alkohol

etilalkohol

8.2.3 Alkohol

eustressz

8.1.1 Az amigdala, és a stresszreakció kiváltódása

Elemi hajtóerőnk, a stresszreakció

excitatórikus szinapszis

2.2.1 A szinaptikus átvitelek tüzelésre menő játszmája
2.9 ábra Ionbeáramlás a dendriteken

explicit memória (deklaratív emlékezet)

5.5.1 A memória fajtái

fájdalomérzékelő receptor

1.3 A testünket behálózó idegek
1.4 ábra Visszahúzó reflex

fali lebeny

1.4.3 A mindent beborító agykéreg
1.8 ábra A agykéreg lebenyei

fascia

4.1.2 Az agyhártya (meninx) – a bukósisak bélése

fehérállomány

1.4.6 Szürkeállomány, fehérállomány
1.11 ábra Agytekervények és barázdák

fehérje

3.2 Fehérjék, gének

fejfájás

4.4.3 Fejfájás

feketeállomány

7.2.1 A dopamin rendszer
7.2 ábra A dopamin rendszer

A motiváló dopamin, avagy hogyan legyünk mindig tettre készek

felső ikertest / superior collicus

1.4.8 Példa az idegpályák működésére: látásfeldolgozás
1.12 ábra Látásfeldolgozás

felszálló fájdalomérzet pálya

7.5.2 Fájdalomcsillapító hatás a gerincvelőben

felszálló idegpálya

1.3 A testünket behálózó idegek
1.4 ábra Visszahúzó reflex

feltételes reflex

5.4.3 Feltételes reflex
5.9 ábra Pavlovi reflex

fenetilin

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

fenilciklidin (PCP)

8.2.2 További szedatív anyagok

fentanil

7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok

feszültség-kapuzott ioncsatorna

2.2.2 Az akciós potenciál – a játszma vége
2.10 ábra Feszültség-kapuzott ioncsatornák

figyelemhiányos viselkedészavar (ADD)

10.2.2 Menetrend a gyermekkorban

filopódia

5.2.3 A tüskék méretváltozása
5.5 ábra Tüskék a dendriten

folsav

10.1.1 Kezdetek – az embriókor (0–2. hónap)

fornix

5.5.2 A hippokampusz és működése
5.10 ábra A hippokampusz
1.6 ábra Az agy metszeti rajza

fornix

5.5.2 A hippokampusz és működése
5.10 ábra A hippokampusz

foszfolipid molekula

3.3.1 A sejthártya felépítése
3.6 ábra A sejthártya szerkezete

frontális lebeny

1.4.3 A mindent beborító agykéreg
1.8 ábra A agykéreg lebenyei
1.11 ábra Agytekervények és barázdák

fruktóz

3.4.3 A glükóz előállítása a táplálékainkból

függőség

7.2.4 A függőség természete
7.5.4 A függőség és az elvonási tünetek biokémiája

A motiváló dopamin, avagy hogyan legyünk mindig tettre készek

funkcionális agyi képalkotás

4.6.3 Képalkotó eljárások 2 – az agyműködés dinamikájának vizsgálata
4.16 ábra A különbségmérés szemléltetése

funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat (fMRI)

4.6.3 Képalkotó eljárások 2 – az agyműködés dinamikájának vizsgálata
4.15 ábra fMRI felvételek

GABA

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése
2.25 ábra „Igásló” neurotranszmitterek

GABAerg neuron

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése
2.25 ábra „Igásló” neurotranszmitterek

GABAerg szinapszis

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése
2.25 ábra „Igásló” neurotranszmitterek

galaktóz

3.4.3 A glükóz előállítása a táplálékainkból

gamma-hidroxibutirát (GHB)

8.2.2 További szedatív anyagok

gamma-hullám

6.2.3 Gamma-hullámok
6.6 ábra Agyhullám típusok

ganglionléc

10.1.1 Kezdetek – az embriókor (0–2. hónap)
10.1 ábra A velőcső kialakulása

génkifejeződés

3.2.1 A fehérjék felépítése és előállítása a génekben tárolt információ alapján
3.5 ábra Metiláció

genom

3.1.2 A neuron mint sejt felépítése
3.3 ábra A genom szerkezete

gerincoszlop

4.1 Beépített bukósisak – a koponyacsont és az agyhártya

gerincvelő

1.3 A testünket behálózó idegek
1.5 ábra Az idegrendszer
1.6 ábra Az agy metszeti rajza

germinális mátrix

10.1.2 A neurogenézis csúcsra jár (3–5. hónap)
10.1 ábra A velőcső kialakulása

gigantocelluláris mag

6.2.5 Théta- és delta-hullámok

gliasejt

2.4.1 Mik azok a gliasejtek

glicin

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése

glikémiás index

3.4.3 A glükóz előállítása a táplálékainkból

glikogén

3.4.4 A glükóz felhasználása a sejtekben

glukagon

3.4.6 Mechanizmusok az agy glükózellátásának fenntartására

glükokortikoid receptorok (GR)

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

glukoneogenézis

3.4.6 Mechanizmusok az agy glükózellátásának fenntartására

glükóz

3.4.1 ATP – az energiamolekula
3.7 ábra Mitokondrium

glutamát

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése
2.25 ábra „Igásló” neurotranszmitterek
3.2 ábra Glutamát molekula

glutamát transzporter

2.5.2 Átvitel a kémiai szinapszison
2.28 ábra Transzmitter visszavétel

glutamáterg neuron

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése
2.25 ábra „Igásló” neurotranszmitterek

glutamáterg szinapszis

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése
2.25 ábra „Igásló” neurotranszmitterek
2.30 ábra Axo-axon és dendro-axon típusú szinapszis

Golgi-készülék

3.1.2 A neuron mint sejt felépítése
3.1 ábra A neuron fontosabb alkotórészei

„gondoskodj és barátkozz” stresszreakció

7.4 Oxitocin és vazopresszin

gyulladásos citokin (PIC)

4.5.2 Pszichoneuroimmunológia – kognitív károsodás és regeneráció

habituáció

5.4.2 Szenzitizáció és habituáció

halántéklebeny

1.4.3 A mindent beborító agykéreg
1.8 ábra A agykéreg lebenyei

hallucinogén

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

harcolj vagy menekülj reakció

8.1.1 Az amigdala, és a stresszreakció kiváltódása

Elemi hajtóerőnk, a stresszreakció

harcolj vagy menekülj reakció

8.1.1 Az amigdala, és a stresszreakció kiváltódása

Hebb törvénye

5.1.1 A neuroplaszticitás felfedezése

A neuroplaszticitás csodája, avagy gyakorlat teszi a mestert

hedonikus adaptáció

9.1.1 A boldogság alapszintje és a hedonikus adaptáció

hegszövet

5.3.5 Agysérülések és a plaszticitás szerepe a rehabilitációban

hemoglobin

3.4.1 ATP – az energiamolekula

hemp (kender)

8.3.2 A kannabisz növény anyagai: THC és CBD

heroin

7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok

hiperamnézia

5.5.2 A hippokampusz és működése

hipoglikémia

3.4.5 Az alacsony glükózszint következményei

hipoglikémiás kóma

3.4.5 Az alacsony glükózszint következményei

orexin (hipokretin)

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei

hipotalamusz

1.4.1 Először voltak a magok
1.6 ábra Az agy metszeti rajza

hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg (HPA) tengely

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban
8.2 ábra HPA tengely

hippokampusz

5.5.2 A hippokampusz és működése
5.10 ábra A hippokampusz
1.6 ábra Az agy metszeti rajza

Így ássa alá életminőségünket a krónikus stressz

hisztamin

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei

hisztaminerg neuronpálya

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei

hiszton acetiláció

3.2.3 A génkifejeződést elősegítő, illetve gátló tényezők
3.4 ábra Hiszton acetiláció

hisztonmolekula

3.2.3 A génkifejeződést elősegítő, illetve gátló tényezők
3.3 ábra A genom szerkezete

hízósejt

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei

homeosztázis

2.1.4 Homeosztázis és allosztázis
2.3 ábra Keljfeljancsi – homeosztázis

hormézis

10.3.2 Öregedési folyamatok az idegszövetben

hormon

3.1.3 Enzimek és hormonok

hosszú távú depresszió (LTD)

5.2.6 A hosszú távú depresszió (LTD) és a szinaptikus kapacitás

hosszú távú memória

5.5.1 A memória fajtái

hosszútávú potenciáció (LTP)

5.2.2 A hosszútávú potenciáció (LTP) és az NMDA-receptorok

hosszútávú szinaptikus plaszticitás

5.1.2 A neuroplaszicitás lényege

Huntington-kór (HD)

10.3.3 Demencia – degeneratív betegségfolyamatok az agyban

ibuprofén

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

idegdúc

1.3 A testünket behálózó idegek

idegi impulzus (kisülés)

2.2.3 Idegi impulzus – az akciós potenciálok láncreakciója az axon mentén
2.12 ábra Az akciós potenciál lefutása az axonon

idegi növekedési faktor (NGF)

10.1.3 A neurális kapcsolatok kialakulása és funkcionális fejlődés a várandósság második felében
10.9 ábra A neuronok elhalása

„igásló” neurotranszmitter

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése
2.25 ábra „Igásló” neurotranszmitterek

implicit memória

5.4 Implicit memória – mozgásvezérlés, reflexek

infravörös-közeli spektroszkópia (fNIRS)

4.6.3 Képalkotó eljárások 2 – az agyműködés dinamikájának vizsgálata
4.17 ábra Az fNIRS mérés elve
4.18 ábra fNIRS mérés

inhaláns oldatok

8.2.4 Szedatív hatású gázok

inhibitoros szinapszis

2.2.1 A szinaptikus átvitelek tüzelésre menő játszmája
2.9 ábra Ionbeáramlás a dendriteken

inzulin

3.4.4 A glükóz felhasználása a sejtekben

inzulin index

3.4.4 A glükóz felhasználása a sejtekben

inzulin index

3.4.4 A glükóz felhasználása a sejtekben

inzulinrezisztencia

3.4.4 A glükóz felhasználása a sejtekben

ion

2.1.2 ...sós ásványvíz

irizin

9.3.1 Mozogjunk

iszkémiás sztrók

4.3.2 Sztrók
4.9 ábra A sztrók típusai

izoflurán

8.2.4 Szedatív hatású gázok

izomszinapszis

1.3 A testünket behálózó idegek

jutalomérzékenység

7.2.4 A függőség természete

kannabinoid receptor

8.3.1 Endokannabinoidok

kannabinoid receptor

8.3.1 Endokannabinoidok

kannabinoidok

8.3 Kannabinoidok

kannabisz

8.3.2 A kannabisz növény anyagai: THC és CBD

kannabisz (marihuána)

8.3.2 A kannabisz növény anyagai: THC és CBD

kapilláris

4.3.1 A vér-agy gát
4.8 ábra Normál kapilláris és vér-agy gát

kapszaicin

7.5.3 Neuromoduláció – opiátok a központi idegrendszerben

kat (Catha edulis)

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

katinon (benzoletánamin)

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

kemény agyburok

4.1.2 Az agyhártya (meninx) – a bukósisak bélése
4.3 ábra A meninx szerkezete

keményítő

3.4.3 A glükóz előállítása a táplálékainkból

kémiai jelzőanyag

10.1.2 A neurogenézis csúcsra jár (3–5. hónap)

kémiai szinapszis

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése
2.23 ábra Kémiai szinapszis

kender

8.3.2 A kannabisz növény anyagai: THC és CBD

kéregtest

1.4.4 Duális kialakítás – majdnem mindenből kettő van
1.6 ábra Az agy metszeti rajza
4.14 ábra DTI felvétel a kérgestest (corpus callosum) idegkötegeiről

keresztfüggőség

8.4 Miért nem jó pszichoaktív szereket használni?

keresztfüggőség

8.4 Miért nem jó pszichoaktív szereket használni?

ketamin

8.2.2 További szedatív anyagok

keton

3.4.6 Mechanizmusok az agy glükózellátásának fenntartására

kisagy

1.4.2 A titokzatos kisagy
1.6 ábra Az agy metszeti rajza

kisagysátor

4.1.2 Az agyhártya (meninx) – a bukósisak bélése
4.7 ábra Az agyfolyadék áramlása

kodein

7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok

kódolás

5.5.1 A memória fajtái

kódolás

5.5.1 A memória fajtái

koffein

6.1.4 Elfáradás és felélénkülés – az adenozin és a koffein

kognitív károsodás

4.5.2 Pszichoneuroimmunológia – kognitív károsodás és regeneráció

kognitív tartalék

10.3.4 Mit tehetünk az öregedési folyamatok lassítása érdekében?

kokain

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

kölcsönös gátlás

6.1.3 Az elalvás neurokémiája

koleszterin

3.3.2 Koleszterin és transzzsírok

kolinerg neuron

5.5.6 A neuroplaszticitás és a memóriaműködés kémiai katalizátorai
5.11 ábra Kolinerg neuronpályák az agyban

kóma

8.2 Szedatív anyagok: nyugtatók, altatók, alkohol, gázok
8.4 ábra Szedatív állapotok

kompetitív plaszticitás

5.3.4 A plaszticitás kompetitív jellege

konszolidáció

5.2.5 A megváltozott struktúra állandósul – konszolidáció

koponya

4.1.1 Koponya – a bukósisak külső rétege
4.1 ábra A koponya és az agyhártya

koponya elektroterápiás stimuláció (CES)

6.4.2 Koponya elektroterápiás stimuláció

kortikoszteroid

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

kortikoszteroid hormonok

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

kortikotropinfelszabadító hormon (CRH)

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

kortizol

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

közbülső neuron

1.3 A testünket behálózó idegek
1.4 ábra Visszahúzó reflex

központi csatorna

4.2.1 Agykamrák
4.5 ábra Az agykamrák rendszere
10.1.1 Kezdetek – az embriókor (0–2. hónap)
10.1 ábra A velőcső kialakulása

központi idegrendszer

1.3 A testünket behálózó idegek
1.5 ábra Az idegrendszer

kranioszakrális terápia

4.1.1 Koponya – a bukósisak külső rétege

kratom (Mitragyna speciosa)

7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok

kromoszóma

3.2.1 A fehérjék felépítése és előállítása a génekben tárolt információ alapján
3.3 ábra A genom szerkezete

krónikus stressz

8.1.5 Krónikus (tartós) stressz

krónikus traumatikus enkefalopátia (CTE)

4.1.3 Agyrázkódás

krónikus unalom szindróma

9.1.2 Boldogságfokozó gyakorlatok

kutacs

4.1.1 Koponya – a bukósisak külső rétege
4.2 ábra Újszülött koponyacsontja a kutacsokkal

lágyagyburok

4.1.2 Az agyhártya (meninx) – a bukósisak bélése
4.3 ábra A meninx szerkezete

lambda-hullám

6.2.6 Mit jelenthet, ha egyáltalán nem mérhetők agyhullámok?

Langerhans-szigetek

3.4.4 A glükóz felhasználása a sejtekben

laterális geniculatus mag (LGN)

10.1.3 A neurális kapcsolatok kialakulása és funkcionális fejlődés a várandósság második felében
10.8 ábra A látás idegpályái

laterodorsal tegmental nucleus (LTN)

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

látnokzsálya (jósmenta, Salvia divinorum)

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

lefagyás reakció

8.1.7 A lefagyás reakció

légyölő galóca (Amanita muscaria)

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

leszálló fájdalomérzet pálya

7.5.2 Fájdalomcsillapító hatás a gerincvelőben

leszálló fázis

2.2.2 Az akciós potenciál – a játszma vége
2.11 ábra Az akciós potenciál folyamat

leszálló idegpálya

1.3 A testünket behálózó idegek
1.4 ábra Visszahúzó reflex

limbikus rendszer

1.4 Az agy neurális struktúrái

linolsav (LA)

3.3.3 Omega zsírsavak – a DHA, és a többi esszenciális zsírsav

lítium

7.3.3 A depresszió kezelése

lizoszóma

4.5.1 Mikroglia sejtek – a takarító és őrző-védő szolgálat
3.1 ábra A neuron fontosabb alkotórészei

locus coeruleus (kék hely)

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei
6.2 ábra Noradrenalin és adrenalin pályák

LSD (lizergsav-dietilamid)

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

lumbálpunkció

4.2.5 Lumbálpunkció

mag

1.4.1 Először voltak a magok

magas sűrűségű lipoprotein (HDL)

3.3.2 Koleszterin és transzzsírok

mágneses rezonanciás képalkotás (MRI)

4.6.2 Képalkotó eljárások 1 – az élő agyszövet szerkezetének vizsgálata
4.13 ábra MRI felvétel sorozat

magnetoenkefalográfia (MEG)

6.3.1 Sokcsatornás mérések

magzati alkohol szindróma

10.1.3 A neurális kapcsolatok kialakulása és funkcionális fejlődés a várandósság második felében

makrofág

4.5.1 Mikroglia sejtek – a takarító és őrző-védő szolgálat

makroglia sejt

4.2.1 Agykamrák
4.5.1 Mikroglia sejtek – a takarító és őrző-védő szolgálat

makronutriens

3.1.1 A táplálékunkat és szervezetünket alkotó anyagok

MAO-A gén

10.6.2 Öröklés és környezet – az öröklött hajlamok és a külső tényezők összjátéka

marihuána

8.3.2 A kannabisz növény anyagai: THC és CBD

MDMA

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

MDPV

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

medián apertúra

4.2.2 Az agyfolyadék áramlása
4.7 ábra Az agyfolyadék áramlása

meditációs gyakorlat

9.3.3 Meditáljunk

mefedron

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

megerősítési torzítás

5.5.4 Az emlékképek visszaidézése

melanopszin sejt

6.1.1 A „majdnem napi” ritmus

melatonin

6.1.3 Az elalvás neurokémiája

mellékvesekéreg

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban
8.2 ábra HPA tengely

mellékvesevelő

8.1.2 A stresszreakció vegetatív idegrendszeri ága
8.2 ábra HPA tengely

mély agyi stimuláció (DBS)

6.4.2 Koponya elektroterápiás stimuláció

mélyalvási (NREM) fázis

6.2.5 Théta- és delta-hullámok
6.9 ábra Alvásciklus

memória / emlékezet

6.2.5 Théta- és delta-hullámok
5.5.2 A hippokampusz és működése

mentális tréning

5.5.5 A képzelet ereje

meszkalin (3,4,5-trimethoxyphenethylamine)

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

metadon

7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok

metamfetamin

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

metaplaszticitás

5.2.4 A fák nem nőnek az égig – metaplaszticitás és perineuronális háló

metiláció

3.2.3 A génkifejeződést elősegítő, illetve gátló tényezők
3.5 ábra Metiláció

metilfenidát

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

metilgyök

3.2.3 A génkifejeződést elősegítő, illetve gátló tényezők
3.5 ábra Metiláció

mezokortikolimbikus dopamin rendszer

7.2.1 A dopamin rendszer
7.2 ábra A dopamin rendszer

mielin

1.1 Kapcsolódásra termett neuronok
1.1 ábra A neuron felépítése

Így ássa alá életminőségünket a krónikus stressz

mielinhüvely

2.3.2 A mielinhüvely és a Schwann-sejtek
2.19 ábra Ranvier-befűződés

mielinizált axon

2.3.2 A mielinhüvely és a Schwann-sejtek
2.20 ábra Oligodendrociták és mielinizált axonok

migrén

4.4.3 Fejfájás

mikrofilamentum

3.1.2 A neuron mint sejt felépítése
3.1 ábra A neuron fontosabb alkotórészei

mikroglia sejt

4.5.1 Mikroglia sejtek – a takarító és őrző-védő szolgálat
4.10 ábra Normál állapotú (balra) és aktivált (jobbra) mikroglia

mikronutriens

3.1.1 A táplálékunkat és szervezetünket alkotó anyagok

mikrotubulus

3.1.2 A neuron mint sejt felépítése
3.1 ábra A neuron fontosabb alkotórészei

mindfulness

9.3.3 Meditáljunk
6.2.5 Théta- és delta-hullámok

minioszlop

1.4.5 Piramidális neuronok és minioszlopok
1.10 ábra Az agykéreg szerkezete

mitokondrium

3.4.1 ATP, az energiamolekula
3.7 ábra Mitokondrium
3.1 ábra A neuron fontosabb alkotórészei
2.23 ábra Kémiai szinapszis

mitokondrium

3.4.1 ATP – az energiamolekula
3.7 ábra Mitokondrium
3.1 ábra A neuron fontosabb alkotórészei

mnemonik

5.5.3 Mit jegyzünk meg?

Modafinil

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

monoamin-oxidáz gátló

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

monoamin-oxidáz gátló

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

monoamin-oxidáz (MAO)

7.2.1 A dopamin rendszer

monoszacharid

3.4.3 A glükóz előállítása a táplálékainkból

morfin

7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok

motoros agyprotézis

6.3.2 Sebészeti beavatkozással behelyezhető eszközök

motoros kéreg

1.4.3 A mindent beborító agykéreg
1.8 ábra A agykéreg lebenyei

motoros neuron

1.3 A testünket behálózó idegek
1.4 ábra Visszahúzó reflex

mu-hullám

6.2.4 Alfa-hullámok

multi-infarktusos demencia

4.3.2 Sztrók

mutáns

3.2.2 Génváltozatok – polimorfizmus és mutánsok

nagyagysarló (falx cerebri)

4.1.2 Az agyhártya (meninx) – a bukósisak bélése
4.3 ábra A meninx szerkezete
1.9 ábra A féltekék

naloxon

7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok

narkolepszia

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei

nátrium-kálium pumpa (Na+/K+-ATP-áz)

2.1.5 Szivárgó ioncsatornák és energiazabáló pumpák
2.6 ábra Nátrium-kálium pumpa

nem esszenciális aminosav (NEAA)

3.2.1 A fehérjék felépítése és előállítása a génekben tárolt információ alapján

nem mielinizált axon

2.3.2 A mielinhüvely és a Schwann-sejtek

nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer (NSAID)

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

neurális impulzus

1.2 A neuronok alapműködései: a tüzelés és a szinaptikus átvitel
2.2.3 Idegi impulzus – az akciós potenciálok láncreakciója az axon mentén

neurális oszcillátor

2.2.4 Tüzelési minták, avagy egy impulzus sokszor nem impulzus

neurocepció

8.1.1 Az amigdala, és a stresszreakció kiváltódása

Elemi hajtóerőnk, a stresszreakció

neurofeedback

6.3.3 Egyszerű mérőkészülékek és neurofeedback

neurogenézis

10.1.1 Kezdetek – az embriókor (0–2. hónap)

neurohormon

3.1.3 Enzimek és hormonok

neuromodulátor

7.1.1 Neuromodulátorok
2.5.5 Neuromoduláció – axo-axon és dendro-axon szinapszisok

neuron

1.1 Kapcsolódásra termett neuronok
1.1 ábra A neuron felépítése

neuroplaszticitás

5.1.2 A neuroplaszicitás lényege
5.7 ábra Példa a szinapszisok kapacitásának változására

A neuroplaszticitás csodája, avagy gyakorlat teszi a mestert

Így ássa alá életminőségünket a krónikus stressz

neurostimulációs eljárás

6.4 Neurostimuláció, agytréner készülékek

neurotranszmitter

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése

neurotranszmitter visszavétel

2.5.2 Átvitel a kémiai szinapszison
2.28 ábra Transzmitter visszavétel

neurotróf

5.5.6 A neuroplaszticitás és a memóriaműködés kémiai katalizátorai

nikotin

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

NMDA-receptor

5.2.2 A hosszútávú potenciáció (LTP) és az NMDA-receptorok
5.2 ábra NMDA-receptor
5.3 ábra Az NMDA-receptor működése

nocebo

7.6 Placebo hatás

nootropikum (okosdrog)

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

noradrenalin (norepinefrin)

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei

noradrenalinerg neuron

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei
6.2 ábra Noradrenalin és adrenalin pályák

nucleus accumbens

7.2.2. A dopamin mint neuromodulátor – az agy jutalmazó rendszere

nyakszirti lebeny

1.4.3 A mindent beborító agykéreg
1.8 ábra A agykéreg lebenyei

nyugalmi potenciál

2.1.3 Nyugalmi potenciál – a sejtet éltető feszültség
2.2 ábra Nyugalmi potenciál

nyugtató

8.2.1 Nyugtató és altató hatású gyógyszerek

oligodendrocita

2.3.3 Oligodendrociták
2.20 ábra Oligodendrociták és mielinizált axonok

omega-3 zsírsav

3.3.3 Omega zsírsavak – a DHA, és a többi esszenciális zsírsav

omega-6 zsírsav

3.3.3 Omega zsírsavak – a DHA, és a többi esszenciális zsírsav

omega-9 zsírsav

3.3.3 Omega zsírsavak – a DHA, és a többi esszenciális zsírsav

opiát

7.5 Opiátok – fájdalomcsillapítás neuromodulációval

opioid

7.5.4 A függőség és az elvonási tünetek biokémiája

opioid receptor

7.5.1. Hatásmechanizmus a szinapszisoknál
7.6 ábra Enkefalinerg szinapszis

ópium

7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok

orbáncfű (Hypericum perforatum)

7.3.3 A depresszió kezelése

orbitofrontális kéreg

10.6.2 Öröklés és környezet – az öröklött hajlamok és a külső tényezők összjátéka

öreglyuk (foramen magnum)

4.1.1 Koponya – a bukósisak külső rétege
4.1 ábra A koponya és az agyhártya

orexinerg neuron

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei
6.1 ábra Retikuláris aktiválórendszer

organellum

3.1.2 A neuron mint sejt felépítése

öröklés vagy környezet

10.4 Öröklés kontra környezet (nature versus nurture) – egy több évszázada zajló diskurzus

orvosi marihuána

8.3.2 A kannabisz növény anyagai: THC és CBD

őssejt (neurális)

10.1.2 A neurogenézis csúcsra jár (3–5. hónap)

Oxicontin

7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok

oxikodon

7.5.5 Opioidokat tartalmazó pszichoaktív anyagok

oxitocin

7.4 Oxitocin és vazopresszin
7.5 ábra Az oxitocin és a vazopresszin termelődése

pacemaker neuron

2.2.4 Tüzelési minták, avagy egy impulzus sokszor nem impulzus
2.15 ábra A pacemaker neuronok kimeneti impulzusai
6.8 ábra Talamokortikális pályák

paracetamol

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

paraszimpatikus idegrendszer

8.1.2 A stresszreakció vegetatív idegrendszeri ága
8.1 ábra A vegetatív idegrendszer

Parkinson-kór

7.2.1 A dopamin rendszer

pavlovi reflex

5.4.3 Feltételes reflex
5.9 ábra Pavlovi reflex

pentadron

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

peptid

3.2.1 A fehérjék felépítése és előállítása a génekben tárolt információ alapján

perifériás idegrendszer

1.3 A testünket behálózó idegek
1.5 ábra Az idegrendszer

perineuronális háló (PNN)

5.2.4 A fák nem nőnek az égig – metaplaszticitás és perineuronális háló
5.6 ábra Perineuronális háló

peyote (Lophophora williamsii)

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

piramissejt

1.4.5 Piramidális neuronok és minioszlopok
1.10 ábra Az agykéreg szerkezete

piroszőlősav

3.4.1 ATP – az energiamolekula
3.7 ábra Mitokondrium

placebo

7.6 Placebo hatás

plaszticitás

5.1.1 A neuroplaszticitás felfedezése

pluripotens sejt

3.2.3 A génkifejeződést elősegítő, illetve gátló tényezők

pókhálóburok

4.1.2 Az agyhártya (meninx) – a bukósisak bélése
4.3 ábra A meninx szerkezete

polimorfizmus

3.2.2 Génváltozatok – polimorfizmus és mutánsok

polivagális elmélet

9.2.2 Lazítsunk – Relaxáció

Polivagális elmélet

9.3.2 Lazítsunk – Relaxáció

posztszinaptikus oldal

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése
2.23 ábra Kémiai szinapszis

poszttraumás stresszzavar (PTSD)

8.1.6 Trauma és poszttraumás stresszzavar

pozitronemissziós tomográfiás (PET)

4.6.3 Képalkotó eljárások 2 – az agyműködés dinamikájának vizsgálata

prednizolon

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

prefrontális kéreg

1.4.3 A mindent beborító agykéreg
1.8 ábra A agykéreg lebenyei

prekurzor sejt (neurális)

10.1.2 A neurogenézis csúcsra jár (3–5. hónap)
10.6 ábra A prekurzor sejt átalakulása

preszinaptikus oldal

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése
2.23 ábra Kémiai szinapszis

priming

4.5.2 Pszichoneuroimmunológia – kognitív károsodás és regeneráció

prion fehérje

10.3.3 Demencia – degeneratív betegségfolyamatok az agyban

procedurális memória

5.4.1 Procedurális memória – mozdulatsorok elsajátítása

programozott sejtelhalás

5.3.3 Minden neuron aktív?

programozott sejthalál

10.1.3 A neurális kapcsolatok kialakulása és funkcionális fejlődés a várandósság második felében

progresszív izomrelaxáció

9.3.2 Lazítsunk – Relaxáció

prolaktin (PRL)

7.4 Oxitocin és vazopresszin

prosztaglandinok (PG)

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

protoplazmatikus asztrocita

2.4.2 Asztrociták – a sokoldalú segítők
2.22 ábra Asztrociták

Prozac

7.3.3 A depresszió kezelése

pszichoneuroimmunológia

4.5.2 Pszichoneuroimmunológia – kognitív károsodás és regeneráció

pszichostimuláns

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

pszilocibin (N-dimetil-triptamin)

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

Purkinje-sejt

1.4.2 A titokzatos kisagy
1.7 ábra Kisagyi neuronok

radiális gliasejt

10.1.2 A neurogenézis csúcsra jár (3–5. hónap)
10.5 ábra A neurális prekurzor sejtek vándorlás

rágódohány

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

Ranvier-befűződés

2.3.2 A mielinhüvely és a Schwann-sejtek
2.19 ábra Ranvier-befűződés

Raphe-magok

7.3.1 A szerotonin rendszer
7.3 ábra A szerotonin rendszer

reaktív működési mód

8.1.1 Az amigdala, és a stresszreakció kiváltódása

receptor antagonista

6.1.4 Elfáradás és felélénkülés – az adenozin és a koffein

REM-be neuron

6.2.5 Théta- és delta-hullámok
6.9 ábra Alvásciklus

REM fázis

6.2.5 Théta- és delta-hullámok
6.9 ábra Alvásciklus

REM-ki neuron

6.2.5 Théta- és delta-hullámok
6.9 ábra Alvásciklus

repetitív transzkraniális mágneses stimuláció (RTMS)

6.4.3 Transzkraniális mágneses stimuláció

réskapcsolat

2.5.3 Elektromos szinapszisok
2.29 ábra Elektromos szinapszis réskapcsolatokkal

reszponzív működési mód

8.1.1 Az amigdala, és a stresszreakció kiváltódása

retikuláris aktiválórendszer

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei
6.1 ábra Retikuláris aktiválórendszer

retrográd hírvivő

8.3.1 Endokannabinoidok

retrográd hírvivő

8.3.1 Endokannabinoidok

reziliencia

9.1.2 Boldogságfokozó gyakorlatok

Ritalin

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

rostos asztrocita

2.4.2 Asztrociták – a sokoldalú segítők
2.22 ábra Asztrociták

rövidtávú szinaptikus kapacitásváltozás

2.5.6 Szinaptikus kapacitásváltozás és neuroplaszticitás

SAM-reakció

8.1.2 A stresszreakció vegetatív idegrendszeri ága

Schwann-sejt

2.3.2 A mielinhüvely és a Schwann-sejtek
2.18 ábra Schwann-sejtek az axon körül

sejthártya

3.3.1 A sejthártya felépítése
3.6 ábra A sejthártya szerkezete
3.1.2 A neuron mint sejt felépítése
3.1 ábra A neuron fontosabb alkotórésze

sejtmag

3.1.2 A neuron mint sejt felépítése
3.1 ábra A neuron fontosabb alkotórészei

sejttest

1.1 Kapcsolódásra termett neuronok
1.1 ábra A neuron felépítése

SMR hullám

6.2.2 Béta-hullámok

snus

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

Speed (amfetamin-szulfát)

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

stresszállapot

8.1.4 A stresszállapot hatása az agyra

Elemi hajtóerőnk, a stresszreakció

stresszreakció

8.1.1 Az amigdala, és a stresszreakció kiváltódása

Elemi hajtóerőnk, a stresszreakció

Így ássa alá életminőségünket a krónikus stressz

szabadgyök

10.3.2 Öregedési folyamatok az idegszövetben

szacharóz

3.4.3 A glükóz előállítása a táplálékainkból

szalicilsav

8.1.3 A kortizol, és szerepe a stresszreakcióban

szaltatórikus ingerületvezetés

2.3.4 A mielinhüvely titka – miért gyorsul fel az átvitel?
2.21 ábra Szaltatórikus és normál ingerületvezetés

számítógépes tomográf (CT)

4.6.2 Képalkotó eljárások 1 – az élő agyszövet szerkezetének vizsgálata
4.12 ábra CT-MRI készülék fekvőággyal és alagúttal

szedatív állapot

8.2 Szedatív anyagok: nyugtatók, altatók, alkohol, gázok
8.4 ábra Szedatív állapotok

szedatív gáz

8.2.4 Szedatív hatású gázok

szedatív pszichoaktív anyag

8.2 Szedatív anyagok: nyugtatók, altatók, alkohol, gázok

szekréciós neuron

3.1.3 Enzimek és hormonok

szelektív szerotonin visszavétel-gátló (SSRI)

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

szemcsesejt

1.4.2 A titokzatos kisagy
1.7 ábra Kisagyi neuronok

szenolitikum

10.3.2 Öregedési folyamatok az idegszövetben

szenzitizáció

5.4.2 Szenzitizáció és habituáció

szenzoros adaptáció

2.5.6 Szinaptikus kapacitásváltozás és neuroplaszticitás

szenzoros neuron

1.3 A testünket behálózó idegek

szerető kedvesség meditáció

9.3.3 Meditáljunk

szerotonin (5-HT)

7.3 Szerotonin – a megelégedettség vegyülete

szerotonin receptor

7.3.1 A szerotonin rendszer

szerotonin rendszer

7.3.1 A szerotonin rendszer
7.3 ábra A szerotonin rendszer

szerotonin visszavétel-gátló (SSRI)

7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

szerotoninerg neuron

7.3.1 A szerotonin rendszer
7.3 ábra A szerotonin rendszer

szerotoninerg szinapszis

7.3.1 A szerotonin rendszer
7.4 ábra Szerotoninerg szinapszis

szerotoninszint

7.3.1 A szerotonin rendszer
7.3.2 A szerotoninszintet emelő pszichoaktív anyagok

szevoflurán

8.2.4 Szedatív hatású gázok

szimpatikus idegrendszer

8.1.2 A stresszreakció vegetatív idegrendszeri ága
8.1 ábra A vegetatív idegrendszer

szimpatoadrenális rendszer

8.1.2 A stresszreakció vegetatív idegrendszeri ága
8.1 ábra A vegetatív idegrendszer

szinapszis

1.1 Kapcsolódásra termett neuronok
1.1 ábra A neuron felépítése
1.3 ábra Szinapszis
2.24 ábra Szinapszisok az axonvégződésen

A neuroplaszticitás csodája, avagy gyakorlat teszi a mestert

szinaptikus átvitel

1.2 A neuronok alapműködései: a tüzelés és a szinaptikus átvitel
2.5 Szinaptikus átvitel

szinaptikus kapacitás

5.2.6 A hosszú távú depresszió (LTD) és a szinaptikus kapacitás
5.7 ábra Példa a szinapszisok kapacitásának változására

szinaptikus nyesés

10.2.2 Menetrend a gyermekkorban
10.10 ábra Szinaptikus nyesés

szinaptikus rés

1.2 A neuronok alapműködései: a tüzelés és a szinaptikus átvitel
1.3 ábra Szinapszis

szinaptikus skálázás

5.2.6 A hosszú távú depresszió (LTD) és a szinaptikus kapacitás

szindaktília

5.3.1 Példa az agyterületek átrendeződésére

szipuzás/szipózás

8.2.3 Alkohol

szivacsos agyvelőgyulladás

10.3.3 Demencia – degeneratív betegségfolyamatok az agyban

szivárgó ioncsatorna

2.1.5 Szivárgó ioncsatornák és energiazabáló pumpák
2.5 ábra Szivárgó ioncsatornák a sejthártyában

szklerózis multiplex

2.3.4 A mielinhüvely titka – miért gyorsul fel az átvitel?

szociális fájdalom

7.5.3 Neuromoduláció – opiátok a központi idegrendszerben

szőlőcukor

3.4.3 A glükóz előállítása a táplálékainkból

szomatikus idegrendszer

1.3 A testünket behálózó idegek
1.5 ábra Az idegrendszer

szorongásos betegség

8.1.5 Krónikus (tartós) stressz

szövetközi folyadék

2.1.2 ...sós ásványvíz

sztrók

4.3.2 Sztrók
4.9 ábra A sztrók típusai

szubarachnoidális nyirokszerű membrán (SLYM)

4.2.2 Az agyfolyadék áramlása

szubarachnoidális tér

4.1.2 Az agyhártya (meninx) – a bukósisak bélése
4.3 ábra A meninx szerkezete

szubkortikális terület

1.4 Az agy neurális struktúrái

szubkortikális területek

1.4 Az agy neurális struktúrái

szuprakiazmatikus mag (SCN)

1.4.8 Példa az idegpályák működésére: látásfeldolgozás
1.12 ábra Látásfeldolgozás
6.1.1 A „majdnem napi” ritmus

szürkeállomány

1.4.6 Szürkeállomány, fehérállomány
1.11 ábra Agytekervények és barázdák

talamokortikális pálya

6.2.5 Théta- és delta-hullámok
6.8 ábra Talamokortikális pályák

talamusz

1.4.1 Először voltak a magok
1.6 ábra Az agy metszeti rajza

társas összehasonlítás

9.1.2 Boldogságfokozó gyakorlatok

tau fehérje

10.3.3 Demencia – degeneratív betegségfolyamatok az agyban

tejcukor

3.4.3 A glükóz előállítása a táplálékainkból

tejsav

3.4.6 Mechanizmusok az agy glükózellátásának fenntartására

teloméra

3.2.3 A génkifejeződést elősegítő, illetve gátló tényezők
3.3 ábra A genom szerkezete

teloméra

10.3.2 Öregedési folyamatok az idegszövetben

térbeli kálium pufferelés

2.4.2 Asztrociták – a sokoldalú segítők

THC

8.3.2 A kannabisz növény anyagai: THC és CBD

THC (tetrahidrokannabinol)

8.3.2 A kannabisz növény anyagai: THC és CBD

théta-hullám

6.2.5 Théta- és delta-hullámok
6.6 ábra Agyhullám típusok

tirozin

7.2
7.2 Dopamin – a motiváció vegyülete

A motiváló dopamin, avagy hogyan legyünk mindig tettre készek

tobozmirigy

6.1.3 Az elalvás neurokémiája
1.6 ábra Az agy metszeti rajza

transzcendentális meditáció

9.3.3 Meditáljunk

transzkraniális egyenáram ingerlés (tDCS)

6.4.2 Koponya elektroterápiás stimuláció

transzkraniális mágneses stimuláció (TMS)

6.4.3 Transzkraniális mágneses stimuláció
6.16 Transzkraniális mágneses stimuláció

transzzsír

3.3.2 Koleszterin és transzzsírok

trauma

8.1.6 Trauma és poszttraumás stresszzavar

triciklikus antidpresszáns

7.3.3 A depresszió kezelése

triglicerid

3.3.1 A sejthártya felépítése

triptofán

7.3.1 A szerotonin rendszer

trombózis

4.3.2 Sztrók

tuberomammiláris mag (TMN)

6.1.2 Az ébredés és az ébrenlét vegyületei
6.1 ábra Retikuláris aktiválórendszer

túlérzékenység

5.2.7 Könnyebb újratanulni, mint megtanulni

túllövés

2.2.2 Az akciós potenciál – a játszma vége
2.11 ábra Az akciós potenciál folyamat

tüske

1.2 A neuronok alapműködései: a tüzelés és a szinaptikus átvitel
1.3 ábra Szinapszis
5.5 ábra Tüskék a dendriten
5.2.3 A tüskék méretváltozása

tüzelés

1.2 A neuronok alapműködései: a tüzelés és a szinaptikus átvitel
1.2 ábra A tüzelés folyamata
2.8 ábra A neuron tüzelési helyzete
2.2 A tüzelés és az ahhoz vezető folyamat

A neuroplaszticitás csodája, avagy gyakorlat teszi a mestert

ultradián ciklus

6.2.5 Théta- és delta-hullámok

üss vagy fuss reakció

8.1.1 Az amigdala, és a stresszreakció kiváltódása

vágusz ideg (bolygóideg)

8.1.2 A stresszreakció vegetatív idegrendszeri ága
8.1 ábra A vegetatív idegrendszer

vakuemlékezet

5.5.3 Mit jegyzünk meg?

Válium

8.2.1 Nyugtató és altató hatású gyógyszerek

vaszkuláris demencia

10.3.3 Demencia – degeneratív betegségfolyamatok az agyban

vazopresszin (ADH)

7.4 Oxitocin és vazopresszin
7.5 ábra Az oxitocin és a vazopresszin termelődése

vegetatív idegrendszer

8.1.2 A stresszreakció vegetatív idegrendszeri ága
8.1 ábra A vegetatív idegrendszer
1.3 A testünket behálózó idegek
1.5 ábra Az idegrendszer

Elemi hajtóerőnk, a stresszreakció

velőcső

10.1.1 Kezdetek – az embriókor (0–2. hónap)
10.1 ábra A velőcső kialakulása

velőlemez

10.1.1 Kezdetek – az embriókor (0–2. hónap)
10.1 ábra A velőcső kialakulása

vénás öböl

4.1.2 Az agyhártya (meninx) – a bukósisak bélése
4.3 ábra A meninx szerkezete

ventrális tegmentális terület (VTA)

7.2.2. A dopamin mint neuromodulátor – az agy jutalmazó rendszere
7.2 ábra A dopamin rendszer

A motiváló dopamin, avagy hogyan legyünk mindig tettre készek

ventrikuláris zóna

10.1.2 A neurogenézis csúcsra jár (3–5. hónap)
10.4 ábra Agykamrák a magzat agyában

vér-agy gát (BBB)

4.3.1 A vér-agy gát
4.8 ábra Normál kapilláris és vér-agy gát

A motiváló dopamin, avagy hogyan legyünk mindig tettre készek

vércukor

3.4.1 ATP – az energiamolekula

Veronal

8.2.2 További szedatív anyagok

vezikula

2.5.1 A kémiai szinapszis és működése
2.23 ábra Kémiai szinapszis

visszahúzó reflex

1.3 A testünket behálózó idegek
1.4 ábra Visszahúzó reflex

visszavétel-gátlók

7.2.5 Dopaminszintet emelő pszichoaktív anyagok

vízfejűség

4.2.4 Vízfejűség

VLPO

6.1.3 Az elalvás neurokémiája

VLPO mag

6.1.3 Az elalvás neurokémiája

Wernicke-enkefalopátia

3.4.2 B1-vitamin

Wernicke-Korszakov szindróma

3.4.2 B1-vitamin

Xanax

8.2.1 Nyugtató és altató hatású gyógyszerek

Zoloft

7.3.3 A depresszió kezelése

Zolpidem

8.2.1 Nyugtató és altató hatású gyógyszerek

zsírsav

3.3.3 Omega zsírsavak – a DHA, és a többi esszenciális zsírsav